A Tinder jót tett a társkereső oldalaknak?

A Tinder jót tett a magyar társkereső oldalaknak

Háhner Petra | 2017.02.25. 17:06 | Média 2.0.


Ha szerelemről és a randizásról van szó, a legtöbb ember szemérmes, a társkereső szolgáltatásoknak mégis minél több embert el kell érniük, és új felhasználókat kell toborozniuk a sikeres működéshez. Miben speciális marketingkommunikációs szempontból egy ilyen szolgáltatás? Mely célcsoportok megszólítása jelenti a legnagyobb kihívást? Mit lehet kezdeni a társkeresőkkel szembeni előítéletekkel?

A Randi-másképp olyan programokat szervez, ahol a társkeresők személyesen találkoznak, ismerkednek olyan programok keretében, mint túrázás, társasjátékozás, borkóstoló vagy házibuli. A Csajok és Pasik az iWiW-en indult játékos ismerkedő alkalmazásként, innen nőtte ki magát és ma már önálló oldalon és mobilappok formájában érhető el.  A Lovebox pedig 2002-ben indult, 2015-ben a Csajok és Pasik csapata átvette és megújította azzal a céllal, hogy az oldal visszanyerje korábbi népszerűségét. A fenti szolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői, Király Szilvia (Randi-másképp) és László Gergely (Csajok és Pasik, Lovebox) voltak a Média 2.0 februári meetupjának vendégei, akik a társkereső szolgáltatások magyar piacáról, kommunikációs kihívásairól és bevált marketingmegoldásairól beszéltek.

 


A Tinder újra felpörgette a piacot

Nagy a verseny a társkereső szolgáltatások magyar piacán, főleg az online szolgáltatások terén, a legtöbb ember életében először ezeken a felületeken találkozik a társkereséssel. Király Szilvia szerint a személyes társkeresésre Magyarországon egyelőre jóval kevesebb a szolgáltatás, mint az online ismerkedésre, ezért mondják többen, hogy hiánypótló a kezdeményezésük. Folyamatosan figyelik a külföldi a trendeket, más országokban változatos és izgalmas randitípusokat látnak, de a magyar társkeresők többsége egyelőre túl zárkózott azokhoz: nehezen vállalnak be új, extrémebb dolgokat és nem igazán merik megmutatni magukat.

László Gergely szerint sokat fejlődött a piac az elmúlt években, de hozzá kell tenni, hogy nincs jó recept: valakinek bejön az online társkeresés, valakinek pedig nem. Az viszont észrevehető, hogy egyre magasabb elvárásokkal érkeznek a felhasználók ezekre az oldalakra. A magyar társkeresők piacának fejlődéséhez az elmúlt években a Tinder megjelenése is hozzájárult: többen lettek kíváncsiak az ilyen szolgáltatásokra. Most a Tinder a legmenőbb, de a sikeréből más szolgáltatások is profitálnak, főleg mert a legtöbb ember egyszerre több felületen próbál ismerkedni. Persze ettől mindenkinek versenytárs a népszerű randialkalmazás, és nehéz megfejteni, hogy pontosan minek köszönhetően tudta átvenni az uralmat a piacon.


Kik azok, akik társat keresnek?

A Loveboxon és a Csajok és Pasikon többségben vannak a férfi regisztrálók, de a napi aktív felhasználók között fele-fele arányban vannak a nők és a férfiak. A többség egyedülálló, de mindenféle státuszú ember előfordul, olyan is van, aki csak beszélgetni jár fel az oldalra, és nem is társat keres. Egy oldalt 2-3 hónapig használ egy átlagos felhasználó, ezért nagy kihívás, hogy folyamatos legyen a megújulás az adatbázisban.

A Randi-másképp iránt érdeklődők között a nők vannak többségen, a célközönség pedig a 30-40 éves korosztály. Férfiak között a harmincas korosztály kiemelkedően aktív, viszont van egy jelentős női réteg, akit nem tudnak kiszolgálni: ők a 45-50-60 éves hölgyek, a hozzájuk korban illő férfiak valamiért egyáltalán nem mutatnak nyitottságot az élmény alapú társkeresésre.


Nem találja ki, mikor akarnak párt találni a legtöbben

A társkereső szolgáltatások mindegyikénél fontos, hogy folyamatosan új emberek kerüljenek a vérkeringésbe, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az új felhasználók, ügyfelek bevonzására. Mindkét szolgáltatás vezetője elmondta, hogy a leghatékonyabb hirdetési eszközöknek a Facebook- és a Google-hirdetéseket látják. Ezeknél a hatékonyságot is sokkal könnyebb mérni, mint más, esetleg hagyományosabbnak számító hirdetési módszerek esetében (pl. plakát, újsághirdetés, szórólap). A bannerhirdetésekkel mára mindketten felhagytak, mert nagyon drága, és ahhoz képest minimális a megtérülése.

A Lovebox mostanában kültéri plakátokkal kísérletezik, a Randi-másképp esetében pedig erős marketingszerepük van a barát, ismerősi ajánlásoknak, illetve ajándékkuponokkal vonják be egymást a rokonok, barátok. A Csajok és Pasik esetében ismert a Csajok és Pasik című blog, amit brandépítő eszköznek indult, de a tapasztalatok szerint ennek minimális hatása volt a regisztrációk számára. A felület ettől függetlenül sikeres, hiszen napi több mint 20 ezren olvassák. Fel van tüntetve, hogy tartozik hozzá egy társkereső oldal, sőt a tartalom döntően a felhasználói levelekből áll össze, de nincs mérhető marketingértéke.

Az este előadói egyetértettek abban, hogy a társkeresésben az újév, vagyis a január a csúcsidőszak: látszik, hogy szilveszterkor sokan megfogadják, tesznek valamit azért, hogy végre megtalálják a párjukat. Ezenkívül még a tavasz és a nyár számít erős időszaknak, ami sok más szolgáltatásnál uborkaszeszon, de az év elejét ezek sem múlják felül.


Kihívások: előítéletek, cikiség faktor, intimitás

A társkeresők marketingjében külső szemmel a bizalmatlanság tűnik a legnagyobb kihívásnak, illetve, hogy sokan szégyellik, hogy aktívan párt keresnek. Király Szilvia szerint a Randi-másképp kommunikációjában a legnehezebb, hogy magát a szolgáltatást definiálják. A társkereső szóról mindenkinek a társkereső oldalak jutnak az eszébe, ha pedig elhangzik, hogy ez nem online, akkor a legtöbben értetlenül néznek, hogy miről van szó.

László Gergely szerint sem a cikiség faktor a legfőbb nehézség a marketingkommunikációban, hanem az intimitás. A legtöbben ugyanis nem szívesen teszik közzé a párkapcsolati státuszukat, azt pedig végképp nem teregetik ki, hogy épp boldogok-e szingliként vagy társra vágynak. Nehéz nem átlépni egy határt intimitásban, hiszen ha valaki interaktál egy ilyen oldal hirdetéseivel például a Facebookon, azt látják az ismerősei is.

Ezenkívül nehezítő tényező, hogy a Lovebox és a Csajok és Pasik is általános oldalak, amelyek mindenkihez szólnak, szemben a niche oldalakkal, amelyek bizonyos érdeklődési kör szerint egymáshoz közel álló embereket szólítanak meg. Utóbbiaknál valószínűleg könnyebb olyan üzenetet és hozzá illő felületet találni, amivel hatékonyan érik el a célcsoportot.


Mi a társkeresés jövője?

Király Szilvia szerint a jövőben egyre természetesebb lesz az, hogy valaki társkereső szolgáltatásokon keres magának párt. Ahogy arra is egyre többen jönnek rá, hogy a társat keresők is olyanok, mint az összes többi ember, tehát nem a maradék vagy a „lúzerek”.

Külföldön vannak olyan oldalak, amelyek olyannyira esemény központúak, hogy a felhasználók arról írnak, milyen randit képzelnek el, és akinek szimpatikus, az csatlakozik, majd együtt megvalósítják az elképzelt randit.

László Gergely elmondta, hogy Nagy-Britanniában minden ötödik kapcsolat online indul, akár valamilyen társkereső szolgáltatáson, de ott egész más ennek a kultúrája, és ebben szerinte hazánk is fejlődni fog. Egyre többet olvasni arról, hogy milyen online társat keresni, és hogy kell ügyesen csinálni, illetve egyre több az erre szolgáló eszköz. Sokkal felkészültebbek a felhasználók is: jobban tudják, hogy mit akarnak, már csak azt kell megtanulniuk, hogy hogy néz ki egy jó adatlap. A társkereső mint szolgáltatások pedig mindig is jelen lesznek valamilyen formában, hiszen a pártalálás problémája örök.

A fotókat készítette: Karvaly Bence